in

Játék értékelés Crystal Goddess

A Megaman minden idők egyik legklasszikusabb és legnosztalgikusabb játéka volt és az is. Ez a platformer cím annyira népszerűvé vált az emberek és a kritikusok körében, hogy számos verzió jelent meg ezen a címen konzolokon és személyi számítógépeken, és minden évben rengeteg embert vonzott az egyszerű, de nagyon vonzó játékmenethez. Most, több év elteltével, az indie játékok fejlődésével, ezeknek a népszerű játékoknak a felidézése és újraalkotása, valamint a sok inspiráció, amiből merítenek, örömet szerezhet a rajongóknak, és sok újabb játékost ismertethet meg ezekkel a stílusokkal. Kövesse a Crystal Goddess by Gamesfold webhely áttekintését, hogy megtudja, képes volt-e új közönséget vonzani az ilyen típusú játékokhoz vagy sem.

A játék története egy istennőről szól, akinek a kristályait ellenségek ellopták, és most meg kell próbálnunk segíteni neki visszaszerezni azokat. Ebben a játékstílusban a történetnek nincs különösebb helye, és ehhez a címhez hasonlóan elég egy felületes és hétköznapi történet is. Bár nem mondható, hogy egy ilyen probléma problémának számít, mert ennek a játékstílusnak a lényege a játékmenet. A játékmenet ez a történet körül forog. Csakúgy, mint a Megaman sorozat játékainál, itt sem új elemekkel bővült a játékmenet, és neked, mint a játék főszereplőjének, egy sor pályán kell keresztülmenned, és minden szakaszban el kell távolítanod az ellenségeidet az utadból. Ebben a játékban nincs semmi extra. Az alapvető játékmenetet kompromisszumok nélkül valósították meg, és nemcsak új rajongókat vonz, hanem a lehető legjobb módon visszahozza a régi rajongók iránti nosztalgiát is.

A probléma ebben a részben a játékvezérlő rendszer. A játék számítógépes verziójában nagyon nehéz irányítani a karakteredet és a platformot a különböző szintek között, és a problémák miatt nem tudod jól átélni a játékot. Bár ez a probléma nem létezik a játék konzolos verzióiban, de mivel ennek a játéknak a játékosai közül sok személyi számítógépen tapasztalja a játékot, ezek a problémák komolynak tekinthetők. A játék minden szakasza jó kialakítású, bár a teljes játékidő nem hosszú, és körülbelül 2 óra elegendő a befejezéshez. Sok kihívás áll előtted, különösen a játék főnökeivel való küzdelem során, ezek a kihívások többszörösen növelhetik a játék vonzerejét. Az egyes szakaszok kialakítása nagyon jó minőségű, és a játékmenetben meglévő rendszereket a legjobb módon mutatja be a játékosoknak. A játék jutalmazási rendszere nehéz és ellenséges útvonalak kiválasztására kényszerít, és ennek megfelelően növeli a kihívást. Az ellenségek elrendezése az egyes szakaszokban, és az a tény, hogy mindegyikük típusának megfelelő tulajdonságot jelenít meg, nagyban elbűvölheti Önt.

A játék kiváló technikai teljesítménnyel rendelkezik. A játék vizuális grafikája meglehetősen nosztalgikus, és az új, erőteljes grafikus motorokkal és a modern technológiákkal való kombinációja nagyon jó teljesítményt nyújt. A grafikai effektusok ugyanazok, mint a Megamanhoz hasonló játékokban. A karakterek és az ellenségek tervezése jól sikerült, és nem sok ismétlődő mintát látunk a játékban. A játék zenéje is jól működik. A platformos jelenetekben a zene kiegyensúlyozott és nyugodt, és a zene felemelkedik, amikor az ellenség támad. A játék és a karakterek általános hangzása gyönyörűen lett megalkotva, és a játék technikai részében nem lehet hibát találni.

A Crystal Goddess cím a platformer műfaj idősebb rajongói iránti nosztalgiát kívánja feléleszteni, és kötelességének tartja, hogy az újabb játékosokat megismertesse ennek a műfajnak a címeivel, különösen a fiatalabbakkal, akik még soha nem tapasztaltak olyan címet, mint a Megaman. A retró és régi grafikával, de az erőteljes grafikus motorok által készített gyönyörű képernyővel a játék teljes mértékben beváltotta eredeti ígéretét, ami a múlt szép emlékeinek felidézése. Az újabb rajongók a legjobban élvezhetik ennek a játéknak az élményét a jó technikai grafika és a játékmenetben jól megvalósított elemek ellenére. De kár, hogy a játék irányítási problémái és az innováció hiánya megakadályozta, hogy a játék remekművé váljon. A játékot azonban teljesen megéri átélni, és 2 órára elmerülhet a nosztalgiában és az élvezetben.

Overall
8/10
8/10
  • Grafika - 9/10
    9/10
  • Sztori - 4/10
    4/10
  • Zene - 10/10
    10/10
  • Játékmenet - 9/10
    9/10

Játék áttekintése It Takes Two

Játék áttekintése 41 Hours