Játék áttekintése Escape from Terror City

A Renegade Sector Games a vegyes műfajú játékok készítése terén az egyik aktív és jó fejlesztőnek számít, amely az elmúlt néhány évben több címet is kiadott a rajongóknak. Míg a cég legtöbb játéka általában érdekes és szórakoztató a dizájn szempontjából, hiányzik belőlük az az anyag és a fényezés, ami indokolná az általában magas árat. A legtöbb ilyen játékban számos nyilvánvaló hiba található, amelyek folyamatosan ismétlődnek, és a fejlesztő nem törődik a javításukkal. Az Escape from Terror City is ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint a cég korábbi címei, és most, hogy az Xbox konzolosok számára is megjelent, meglehetősen gyenge élményt nyújt, ami miatt nehéz minden játékosnak ajánlani.

Az Escape from Terror City azonban pontosan arra emlékeztet, mire számíthatsz, ha a régi stílusú játékmenetet egy kis új műfaji szabványokkal kevered. Ez egy félig sínen lövöldözős játék, olyan címek stílusában, mint a Cabal és a Wild Guns, pályánként több útvonallal és rejtett parancsikonokkal. A normál nehézségi fok átlagos, de nem túl rossz, különösen, ha sok pokoli lövöldözős játékot játszottál.

Az Escape from Terror City története nem nagyszerű, és csakúgy, mint a régi arcade játékok, ez is rosszul van megmagyarázva. A Terroir Bányásztelepen élünk, amely az Öt Királyság nyersanyagforrása. Volt egy egyezmény, hogy nem támadják meg a helyet, de az egyezményt megszegte az Argo Birodalom, amely végül megtámadta a várost és blokkolta a segélyjelet. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben rajtunk múlik, hogy megkíséreljük megsemmisíteni az Argo bázist, és végleg véget vetni a fenyegetésnek.

Rájöttem, hogy ennek a játéknak a története csak bemutatkozásul szolgál a játékos számára, és nincs logikai kapcsolata a játék többi részével. A kaland során számos karakterrel és párbeszéddel találkozhatsz, amelyek megpróbálják befejezni a történetet. De mint mondtam, nem olyan ésszerűtlen figyelmen kívül hagyni ezt a szöveget, és csak a játékmenetre koncentrálni, mert nincs semmi releváns.

Ami a játékmenetet illeti, leginkább a Contra on Railsre emlékeztet, és a játék grafikája, amely talán a leglenyűgözőbb aspektusa, valóban olyan, mint egy 3D NES játék, szögletes geometriájával és kis felbontású textúrájával. Valójában ennek a játéknak a művészeti stílusa az egyik kedvencem, a sekély modellek pixel art textúráival, amelyek nagyon hasonlítanak a 90-es évek eleji Sega-játékokhoz. Valójában az Escape from Terror City különböző műfajok keveréke: harmadik személyű lövöldözős játék, futás és pisztoly és golyó pokol, amelyek mindegyike jól kombinálható az egyedi sokszögű esztétikával.

Közel van a kamerához egy harmadik személy szemszögéből, az összes ellenség hátrébb van, ide-oda futkosnak, hogy elkerüljék a golyókat, miközben folyamatosan lövöldöznek. Ez a játékmenet a Beat ’em up játékok felépítésére emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy itt kiválaszthatod a saját utadat. Összességében nem találtam problémát az Escape from Terror City játékmenetével, még az ellenségek könnyű fegyverrel történő lövöldözése is kielégítő, miközben a golyók elkerülése mellett a harmadik személy faktor is más hangulatot ad a játéknak. De ha csak egy fegyver és hasonló ellenségek vannak, a játékmenet némileg ismétlődik.

Ahogy mondtam, az Escape from Terror City a régi ügyességi játékokat követi, és nagyon nehéz. Lehet, hogy az első szakasz egyszerű, de a kihívás gyorsan eszkalálódik, és ellenségek hordáival kell megküzdened, amelyek még egy pillanatra sem hagynak cserben. A játék egyik fő problémája a kényelmetlen kamera, nincs lehetőség a kamera visszafordítására, és ez a gyengeség szinte játszhatatlanná teszi a játékot. A kamera forgatása legtöbbször bosszantó, és nagyon kínos képernyőváltásokat eredményez. A hanghatások is gyengék.

Összességében az Escape from Terror City egy régimódi arcade játék műfajok őrült keverékével, amely jól működik, és bár lenyűgöző grafikával és lebilincselő játékmenettel rendelkezik, nem kínál sok tartalmat a közönség csábítására. sok kiegészítőre van szüksége, például változatosabb fegyverekre, színpadokra és ellenségekre, hogy a játékosok elköteleződjenek.

Más szavakkal, ez a játék ugyanazoktól a problémáktól szenved, mint a Renegade Sector Games által fejlesztett legtöbb játék. A játék nagyon rövid, és két órán belül befejezhető. Ennek ellenére továbbra is ajánlom ezt a játékot, mert szerintem egy olyan élmény, amit érdemes megnézni és eltölteni vele az időt.