A videojátékok világának egyik lenyűgöző és izgalmas kategóriája a Speedrun. Nagyon érdekes és izgalmas nézni azokat a játékosokat, akik hónapokat és éveket töltenek egy játékkal, hogy a lehető legrövidebb időn belül befejezzék. Ránézésre nem tűnik soknak a játékos erőfeszítése, de ahhoz, hogy a lehető legjobb szintet elérd a speedrunban, nagyon sokat kell erőlködni és órákat kell edzened, hogy a kézizmod és az elméd szinkronban legyenek. Az Afterthought egy játék, amely a speedrunnereket szem előtt tartva készült. De ezt a játékot nem csak ezeknek az embereknek fejlesztették ki, és stresszmentes játékmenete miatt bárki játszhatja. Ez a játék már elérhető PC-re és Nintendo Switch-re is, egyedi művészeti stílusa és nagyszerű filmzenéje pedig biztosan felkelti a figyelmet.
Az Afterthought játék meglehetősen bonyolult és zavaros történetet tartalmaz, amelyet művészi képek sorozata mesél el a két szakasz között. Van néhány lényegtelen párbeszéd ezeken a képeken, és a játék furcsa és művészi képeit tekintve megértheti a történet mélységét. Úgy gondolom, hogy a legtöbb játékos, aki befejezte ezt a játékot, még mindig nem értette meg teljesen a történetet. Természetesen a sztori forgatókönyvének nem megértése nem túl fontos, mert ennek a játéknak a fő vonzereje a játékmenet a történet helyett, a játék innovatív játékmenete pedig kompenzálja ezek hiányosságait és kitölti az űrt. A történet főszereplője három különleges képességgel rendelkezik, amelyeket a játék 64 szakaszában használhat.
Ebben a játékban egy nagyon egyszerű célt követsz, mint egy speedrunner, a lehető leggyorsabban eléred a szakasz végét, és összehasonlíthatod a pontszámodat és a számított időt a többi játékos idejével az online ranglistán. A játék pontozási rendszerének több különböző értékelése van, amelyek mindegyikének megvan a maga értéke. Például az egyik legfelső rangot S betű jelöli. Egy ilyen rang megszerzéséhez minden parkour készségedet be kell használnod, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérd a szakasz végét.
Az alapvető játékmenetben a lehető leggyorsabban és stílusosabban kell eljutnod A pontból B pontba (a speedrunning játékmódban) a rendelkezésedre álló képességek kombinációjával. A lehető leggyorsabban kell megtenned, és parkour mozdulatokkal és gyors ugrásokkal, valamint a főszereplő képességeinek felhasználásával el kell érned a színpad végét. Ennek a játéknak nagyon magas visszajátszási értéke van, ami az egyik erőssége.
Az Afterthought művészete és egyedi filmzenéje többször is megnyert. A játék néhány nézete és perspektívája erősen ajánlott, és biztosan felkelti a figyelmet. Ami a vizuális effektusokat illeti, ez a játék egy sor különleges színpalettát használ akvarell festmények stílusában, amelyek gyönyörűen kombinálódnak a környezettel. A hátterek úgy vannak megtervezve, mintha egy olyan környezetben sétálnánk, ahol a különböző színek művészien szórva különleges hatást kölcsönöznek a játéknak.
Néha játék közben az az érzésed támad, mintha egy furcsa művészeti galériában sétálnál, ahol rengeteg gyönyörű effektus és hangzás zajlik, ami igazán a játék művészeti tervezőcsapatának köszönhető. Míg a filmzene egyes részei megterhelőek, és valóban megfelelnek a kemény szinteknek, a zene bizonyos részei furcsán nyugodtak lesznek, és nyugodtak maradnak mindaddig, amíg az ember minden szorongás nélkül a színpad végére ér.
Az Afterthought egy nagyon jó pörgős játék, amely egy olyan összetett mozgásrendszert használ, aminek elsajátítása eleinte frusztráló lehet, de ha egyszer rászoktál, nagyon kifizetődő. Erőssége ellenére ezt a játékot még egy kicsit finomítani és finomítani kell, hogy megoldja a problémákat, és hibátlan cím legyen. Ez egy nagyon jó ötlet, amit egy kicsit jobban meg lehetne valósítani. Ha az indie játékok rajongója vagy, ez a játék határozottan megdobogtatja a szívedet!
Overall
-
Grafika - 8.5/10
8.5/10
-
Sztori - 7.5/10
7.5/10
-
Zene - 9/10
9/10
-
Játékmenet - 9/10
9/10