Játék áttekintése The World After

A The World After egy FMV-játék, amelynek játékmenete hasonló az Contradiction: Spot the Liar-hez. Ez egy gyönyörű játék filmes operatőrrel, és elsőre jól néz ki. Egy zökkenőmentes FMV/interaktív játék, ahol a döntéseid beleszámítanak a történet fejlődésébe. Ez egy zseniális ötlet a történethez is. A kameramunka, az operatőri munka nagyon jól sikerült, és úgy érzem, hogy az előadásmódot erősen a Gabriel Knight 2 ihlette. Úgy értem, hogyan ábrázolja a főszereplőt az egyes jelenetekben. Ez a bemutató a Phantasmagoria 2-re is átkerült, és jó látni, hogy valaki kölcsönkér oldalakat ebből a két játékból egy kalandra a Full Motion Video címek stílusában.

A varázsa az, ami vonzóvá teszi, és a korlátai is egyben, mert tényleg elmondható, hogy ez egy szokatlan játék, ami egy kis faluba és a francia vidékre tesz minket, amelynek helyeit elég érdekesnek tartom, témája több, mint a jelenlegi a paranormálissal és egy összeesküvéssel keverve, anélkül, hogy megvédené az összeesküvés-elméletet.

A történet ott kezdődik, hogy egy írónak visszatérő álmai vannak, és ezek jelentésére a válasz valahol abban a francia faluban van, ahol él. Érdekes összeállítás, és bár nem sok benne a cselekmény, tetszett, ami volt. Valójában a történet nem túl mély, de eléggé lebilincselő.

A legtöbb modern FMV-játékkal ellentétben a The World Afterben csak egy választási lehetőség van. Ez nem tartozik azon játékok közé, ahol sok választási lehetőség van, és ezekből a döntésekből sok cselekménymódosítás történik. Ez alapvetően egy point-and-click kalandjáték FMV formátumban, készlettel és néhány interakcióra alkalmas karakterrel.

A navigáció pont és kattintás útján történik, tehát itt nem csak egy séta szimulációról van szó. Ez nem az a fajta játék, ahol hosszú időket keresel, és nem lépsz kapcsolatba senkivel. Ezenkívül ez a játék nem tartozik azon játékok közé, ahol végtelen számú rejtvényt kell megoldanod egy olyan környezetben, ahol egyedül vagy. Az itt található néhány rejtvényt könnyű megoldani. Ez egy olyan játék, amely történetet mesél el, nem pedig mély játékélményt nyújt. Célja az alkalmi játékos közönség.

A játék második fele (a kastély kapuja után) kissé túl lineárisnak tűnik, mivel egyszerre csak egy vagy két képernyőhöz lehet hozzáférni. Ha valaha is lemaradsz egy QR-kódról, csak a játék utolsó jelenetében fogod megtudni, és újra kell játszanod, hogy elérd a valódi végét. Jó lenne a térkép nyitottabb megközelítése. Könnyen kijelenthetem, hogy a rejtvények egy kicsit túl könnyűek, és nem igényel sok erőfeszítést a megoldáshoz, talán nem is elég. Általánosságban elmondható, hogy a feladványok könnyen megjeleníthetők, világosak és pontosak voltak, kivéve az utolsó rejtvényt, amely sajnos problémát jelentett számomra. Az utolsó rejtvény kivételével a megoldások többé-kevésbé a történetből vagy a rendelkezésre álló tárgyakból derülnek ki.

Jobban szerettem volna, ha a játék nem használ minimalista megjelenést, mivel a főhős csak kis mozgás/cselekmény jeleneteknél mutat tényleges animációt, és bevallom, szerettem volna, ha tizedikre szeretném mozgatni egérvezérlés alatt járni – de ez ronthatja az általános realizmust. Több vége is van. Itt nagyszerűek a kézi mentési helyek. Nem kell újrajátszanod az egész játékot, hogy láthasd az alternatív befejezéseket. A játék után vizuális regényként is játszhatod. Van hangszínjátszás. A főszereplő hangja jó. Nem törődtem a többi szereplővel, és az angol szinkron is csak egy kicsit gyenge.

Összességében, ha egy jó, szórakoztató rövid kalandra vágyik, nézze meg. Bár a hátterek nagyszerűek és a játékmenet is jó, a tényleges játékmenet maga elmarad a benne rejlő lehetőségektől. A point and click rejtvények egyáltalán nem kapcsolódnak a cselekményhez, és gyakran értelmetlenek. A játék sci-fi elemei jól használhatók egy point-and-click játékban, hogy érdekesebbek legyenek a feladványok, színesebbé tegyük a világot, de nem használják ki őket túlzottan.

Használatuk kevésbé logikus lépés, amikor rájössz, hogy egy rejtvény megoldásához meg kell tenned, és sokkal inkább olyasvalami, amihez csak folyamodsz. Mindez félig elfogadható lenne, ha a cselekmény szórakoztató lenne, de nincs cselekmény. A gyűjtemény videóriportjai az egyetlen, ami utal a cselekményre, és még akkor is többnyire egy cselekmény elemei, nem pedig egy tényleges koherens történet. Nyilvánvaló, hogy a The World After egy ambiciózus kísérlet volt, de sajnálom, hogy nem éri el a kitűzött célokat.