A ritmusjátékok a kedvenceim, és a szívemben tartom őket, mert mélyen szeretem a zenét. Éppen ezért, amikor megláttam az Xbox boltban a ROBOBEAT játékot, először teljesen lenyűgözött. Az a tény, hogy ez a játék lehetővé teszi, hogy tetszőleges dalt írj be, nagyon csábító, és sokkal élvezetesebbé teszi az élményt. Állítsa be dalait úgy, hogy az ütemre szinkronizálja őket, és lehetővé tegye, hogy saját tempójában, az általa játszott ritmusban játsszon.
A ROBOBEAT egy ritmuslövöldözős játék futurisztikus témával és RogueLike funkciókkal, ahol előre kell haladnod, hogy felfedezd a történetét, miközben élvezed a játékot kísérő ütemeket (ami szerintem hihetetlen), vagy a saját zenédet az audioimport funkciónak köszönhetően.
A játék mechanikája nagyon egyszerű és könnyen megszokható. A ritmikus lövöldözést eltekintve a játék akciórendszerének nagy mobilitása frissítő élményt nyújt a játékosoknak. Magától értetődik, hogy az általunk irányított karakter egy hidegvérű vadász, aki az összes fenti funkciót integrálja.
Vannak közelharci fegyverek, amelyek újak a műfajban. De nagyon nehéz velük szórakozni, mert lassabbak vagy kevésbé erősek, mint a távolsági fegyverek. A közelharci használatával az ellenségek közvetlen közelébe kerülhet, és korlátozza a játékos mozgását. Ezenkívül van egy karakterfrissítési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy válasszon néhány buffot az aktuális futáshoz.
Például, ha lassan mozog egy korcsolya után, vagy segít növelni a sebzést a megnövekedett visszarúgás árán. Általában véve az ötlet jó, de miért vannak a buffok “tarot” kártyák formájában? Nem tudom, nem illik hozzá. Természetesen nincs elég kártya, amiből lehet választani, és sokan közülük úgy érzik, hogy nincs nagy hatással a teljesítményre.
Egy probléma, amibe gyakran belefutottam a játék során, az volt, hogy az előadások valamiért ugyanazt érezték. Az első a helyiség területe és sokfélesége. Összesen öt zóna van a játékban, de vizuálisan mindegyik többé-kevésbé egyforma, és a különböző színű fényszűrő a legnagyobb, ami megkülönbözteti őket egymástól. Mindössze három, esetleg két futásban láthatja az összes lehetséges szobaelrendezést, így nagyon gyorsan elveszítik “új” vonzerejüket.
A másik ok, amiért a futások gyorsan monotonnak és ismétlődőnek tűnnek, a főnökök. A többi roguelike-nak általában legalább néhány bossa van területenként, de a ROBOBEAT-nek csak egy van minden területen, ami azt jelenti, hogy minden futásnál ugyanazokkal a bossokkal fogsz harcolni. Ami nem segít, az az, hogy az első boss alapvetően egy oktatóprogram, és ha megtanulod a támadási mintáját, nagyon unalmassá teszi a harcot, a második boss pedig nagyon hasonlít az elsőre, és ugyanazt az alapvető támadási mintát osztja meg a mozgáskészletéből. A harmadik és negyedik boss szerencsére sokkal érdekesebb és szórakoztatóbb, hogy többször is megküzdjenek, de még mindig eléggé ismétlődnek.
Ennek a játéknak az egyik pozitív pontja a gunplay, ami nagyon jól sikerült. A fejlesztő egyértelműen tudta, mitől lesz egy kielégítő lövöldöző, és tökéletesen végrehajtotta. Nem igazán tudom leírni, de ha kipróbálod magad, látni fogod, mire gondolok. Ezenkívül rengeteg tárgyat és gyűjthető tárgyat lehet feloldani, és a játék megjutalmazza a titkok keresését.
Ennek a játéknak számos eredménye van, amelyek közül több próbára teszi a ROBOBEAT játékkal kapcsolatos készségeit és tudását. Nincs határozott véleményem a játék művészeti stílusáról, ugyanolyan sütött kinézetű, mint a „Bulets Per Minute”, miközben élesen kontrasztosítja az ellenség színeit, segít az ellenségre összpontosítani, de azon kapom magam, hogy időnként nehezen látok dolgokat, például tócsákat a padlón.
Ahogy a cikk elején is mondtam, importálhatsz saját egyedi zenéket, sőt mixtape-eket is készíthetsz, ami remek funkció, bár munkára van szükség. Sok importált dalt nem sikerült túl jól lefordítani, és manuális szerkesztésre volt szükség, de a játékon belüli dalszerkesztő túl nehézkes a használatához. Szerencsére a játék filmzenéi nagyon-nagyon jók, és rengeteg dal közül lehet választani.
Röviden, a ROBOBEAT egy nagyon jó ritmusos akcióroguelike játék, amelyet személy szerint ajánlok. Sok probléma van vele, különösen a roguelike elemekkel, de az FPS játékmenet nagyon jól sikerült, és pótolja a hibáit. FPS-ként szerintem az egyik legjobb, amivel játszottam. Roguelikeként azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Természetesen sok problémája könnyen orvosolható néhány frissítéssel vagy folytatással, és szívesen látnám, ha ez a játék bővülni fog a jövőben. Ha szereted a zenét játék közben, akkor nagyon ajánlom ezt a játékot, mert igazán elmerülhetsz a játékban.
Overall
-
Grafika - 7/10
7/10
-
Sztori - 6.5/10
6.5/10
-
Zene - 8/10
8/10
-
Játékmenet - 7.5/10
7.5/10