Játék áttekintése Maki: Paw of Fury

Mi lenne, ha a Final Fight és a Double Dragon szőrös és szerethető családtagok lennének? Ezt kapod a Maki: Paw of Fury-val. A játék ugyanazt a feltevést használja, mint a Final Fightban, ahol egy lány karaktert elrabolnak, és három harcos jön, hogy megmentsék a helyzetet. A játék fejlesztője és kiadója a RedDeer.Games, amely az egyik legaktívabb cégnek számít a Nintendo Switch exkluzív játékok területén, és számos címet adott ki ehhez a konzolhoz. A Maki: Paw of Fury alapvetően egy verekedős játék, amely nosztalgikus tisztelgés a régi beat ’em up-ok előtt.

Emlékeztetőül: a Final Fight hatalmas sikert aratott 1989-ben, és lehet, hogy nem ez a korszak legjobb beat ’em up játéka (ez a megtiszteltetés a Double Dragon-t illeti), de finomította a műfaj alapelemeit, és grafikailag vonzóvá tette azokat. Ghani emlékezetes karaktereket kombinált, hogy klasszikust alkosson.

A Final Fight megérdemli a hírnevét, még akkor is, ha ismétlődő, és szívében könyörtelen hátvéd. Valójában a maga korához képest nagyon progresszív játék lefektette a ’90-es évek beat-em-up tervezetét, miközben feszült témákat is sejtetett, akár a bűnszövetkezet vezetői között szerepel, amely felhatalmazza az esélytelenebbeket

A Maki: Paw of Fury három játszható hősénél a főszereplő, “Maki” egy imádnivaló rókafiú, Tincho egy amerikaifutball-játékos, aki egy capybara tankot épített, Maka pedig egy aranyos vidra punk rock dobos lány. Találkozhatsz Teddy Ruxpinnel, mint a szokásos ellenségekkel, kétfázisú kígyókkal, imádnivaló, de halálos pingvinekkel, és még olyan nindzsákkal is, mint Maki társai.

A játékmenet egy beat ’em up játék a javából, amelyet a műfaj klasszikus címei ihlettek, megfűszerezve a Final Fight és a Double Dragon sikeres elemeit, miközben mégis nagyon egyszerű.

Ugrálhatsz és támadhatsz egyszerű, de dinamikus kombókkal, amikor eltalálsz egy ellenséget, de megragadhatod a közelben lévő ellenségeket, és a lökés iránya alapján eltalálhatod őket, vagy különféle módon megbirkózhatsz velük. A modern mércével mérve még mindig nagyon egyszerű, de nagyon szórakoztató, és az utazások nagyon kielégítőnek tűnnek és jól érzik magukat.

Ezen kívül különféle tárgyakat és fegyvereket is felvehetsz, hogy összetörd ellenségeid arcát, ezáltal sokkal erősebbé válhatsz. A Battletoads-stílusú lebegés és a járművel végzett munkamenetek megmentik, ahol a játék a hírhedten nehéz klasszikus menetszakaszok megfelelője 10 billiószor könnyebb!

Az ellenségek tömegesen érkeznek, és néhányuk gyorsan leüt, sőt meg is lepheti. A játék nehézsége gyorsan nyilvánvalóvá válik, bár jóváírhatja a hírfolyamot, így mindig fejlődhet. Azt hiszem, van egy stratégia arra, hogy jó legyen a játékban, de nem tudom biztosan. Bár az ellenség ismétlődik, minden karakternek más a viselkedése, neve, egészségjelzője és mozdulata. Csak akkor tud sebezni, ha a képernyő egyszerre több tucat hasonló ellenséggel van tele.

A főnökök Tinchóhoz hasonló, kapibara öltönyű ikrek, egy animált Anubisz-szerű lény, valamint egy macskaféle technológiai varázsló, aki néha az ellenséged, néha pedig a barátod. A legtöbb főnök kihívást jelentett, és az út során fegyvereket is használhattál..

Végezetül azoknak a felnőtteknek, akiknek saját gyermekeik, rokonaik vagy közeli barátok vannak gyerekekkel, és szeretnének valami egyszerűt és aranyosat bemutatni nekik nem túl drága áron, játsszák a Maki: Paw of Fury játékot Nézze. Ennek ellenére nem mentes a hibáitól, és mint valaki, aki a NES-en a Double Dragon játékában nőtt fel, azt kell mondanom, hogy nem szívesen ajánlom a Maki: Paw of Fury-t minden játékosnak. A játék pixel art stílusát tekintve menőnek tűnhet, de itt szinte semmi sem menő. Ennek ellenére legalább egyszer megéri