Játék áttekintése Kamikaze Lassplanes

Sok veterán játékos valószínűleg játszott már fiatalkorában a Famicom-korszak légi lövöldözős játékaival, egy olyan műfajjal, amely lassan hanyatlásnak indult. De igazán nem számítottam arra, hogy ilyen játékmenetet látok egy vizuális novellában, mint a Kamikaze Lassplanes. A játék a kézzel rajzolt vizuális novellás animéket ötvözi a történetvezérelt lövöldözős árkád játékmenettel, fontos elágazó döntésekkel, amelyek különböző játékmeneti és történeti kimenetelekhez vezetnek, mind a harc, a romantika, mind a főszereplők sorsa tekintetében. Idén korábban, egy sikertelen PC-s megjelenés után a játék eljutott Nintendo Switchre, és most, 2025 végén jelent meg Xbox Series X|S-re.

A Kamikaze Lassplanes egy lenyűgöző és sötét történetbe hív az emberiség felfedezéséről, ahol bármilyen eszközt fegyverré lehet alakítani. Amikor semmi sem az, aminek látszik, a hiedelmeid szertefoszlanak, amikor felfedezed az igazságot, és megfizetheted a végső árat. Alba Trossé és Hannah Brandenburg, a halálos “Lásrepülők” néven ismert harci repülőgépek pilótáiként játszhatsz, akiknek kihívást jelentő arcade lövöldözős csatákban kell szembenézniük a birodalmi flottával, és fel kell fedezniük titokzatos eredetük titkát.

A történetet nagyon jónak találtam, néhány jól kidolgozott és jól kidolgozott karakterrel. Még több csavart, döntést és meglepő mélységet is tartalmaz. A forgatókönyvet is nagyon jónak találtam, de néha úgy éreztem, hogy a átvezető jelenetek túl hosszúak voltak a játék cselekményfejlődésre való összpontosítása miatt (ami gyakran ugyanazt ismétli többször rövid idő alatt). A Kamikaze Lassplanes-nek több befejezése is van, és be kell vallanom, hogy amikor befejeztem a játékot, kíváncsi voltam, hogy mit kínálnak a többi befejezés. Ezzel kapcsolatban észrevehető, hogy a vizuális regényben nincs sok háttérinformáció, hogy ez ízlés kérdése-e vagy sem, az számomra személyes preferencia kérdése.

A karakterfejlődés is fantasztikus. Alba nagyon élénk és vicces, egy kis naivitással. Harci tapasztalat hiánya miatt kissé félénk, és az igazság kegyetlen vele, ami miatt nagyon sajnálom. Hannah azonban nyugodt a nehéz helyzetekben, nagy mentális ellenálló képességgel rendelkezik, és sokat segít a főszereplőnek. Emellett nagyon versengő, és a szigorú szabályok helyett a helyes utat részesíti előnyben, ami sokat segít a férfi főszereplőnek.

A Kamikaze Lassplanes-nek van egy történetmódja vagy kampánya, amely inkább vizuális regénynek tűnik, és egy árkád módja, amely teljesen lövöldözős játék. Ez a vegyes játékmenet olyan pillanatokat teremt, amelyeket valószínűleg soha nem tapasztaltál volna önálló játékban.

A lövöldözős részek nagyon szórakoztatóak és meglehetősen intenzívek, némelyik pedig igazán próbára teszi a mozgásodat és a reakcióidat. A játékban vannak klassz mechanikák, mint például a “lassított mód” és a “segítség”, de ezeket csak egy küldetésben használhatjuk. Imádom, hogy milyen aktívnak tűnnek a power-upok, és mindkét lassplane elég szórakoztató.

Ahogy repülsz és kerülgeted a lövedékeket, egy csomó power-up-ot gyűjtesz össze, amelyek lehetővé teszik a tűzerőd növelését, műholdtornyok telepítését és egy erős lézerlövés leadását, amikor a sáv megtelik. A légi harc ebben a játékban valójában sokkal változatosabb, mint más játékokban, például a Subverse-ben, a két karakter eltérő erejével és képességeivel, több szinten pedig olyan speciális trükkök vannak, amelyek csak az adott szinten érhetők el, mint például az idő lassítása vagy mindkét karakter különleges képességeinek használata. Az ellenségek és szörnyek tekintetében elég változatos volt a játék ahhoz, hogy érdekes maradjon.

A vizuális regény rész lekötött, és többet akartam tudni. Elég csavar és rejtély volt ahhoz, hogy fenntartsa a figyelmemet anélkül, hogy túlságosan összezavarodna. A lányok nagyon szerethetőek, és imádom a dinamikát, amit mindegyikük mutat.

Vizuálisan a nagyon jól megtervezett ellenségek élvezetessé tették a képességpróbáim nézését – a távolban lévő lenyűgöző tájjal kombinálva egy nagyon egységes művészeti stílust teremtettek. És az a tény, hogy ténylegesen repültem ezeken a területeken (ami egy nagyon klassz ötlet!), olyan érzést keltett bennem, mintha valójában a légterüket védeném. A számítógépes grafika is nagyon szép, bár az Alba néhány sprite-ban kicsit furcsán néz ki.

Összességében nagyon élveztem ezt a játékot. Ez egyike azoknak a játékoknak, amelyeket szeretettel készítettek. A vizuális novel történet, a lövöldözős részek szórakoztatóak, a grafika jó, a filmzene élvezetes; ezek az elemek önmagukban nem úttörőek, de így összerakva szerintem egy kis rejtett gyöngyszemmé emelik ezt a kis játékot.

A legnagyobb panaszom a játékkal az, hogy bárcsak több lenne belőle, nem azért, mert a csomag nem volt elég, hanem azért, mert annyira szórakoztató élmény volt. Igen, vannak hibák, néha a cselekmény kicsit kapkodósnak tűnik a vége felé, úgy érzem, mintha lehetett volna egy kétszemélyes kooperatív arcade mód, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élveztem mindent, amit ez a cím kínált.