A Kakureza Library egy könyvtáros kalandjáték és vizuális regény, amelyben egy új könyvtáros szerepébe bújhatsz, aki teljes egészében a recepción dolgozik. A Norabako fejlesztő által fejlesztett és a BOCSTE által kiadott játék eredetileg 2022-ben jelent meg PC-re, és nem kapta meg a megérdemelt figyelmet. A kiadó azonban úgy döntött, hogy 2025. április 30-án kiadja a játék konzolos verzióját Nintendo Switchre.
A játék leírása szerint természetfeletti és sci-fi elemeket tartalmaz, de valójában olyan érzést keltett, mintha „epres sütit készítettünk volna, és halat tettünk rá”. Mit is akarnak ezek a dolgok itt elérni? Ahogy más kritikák is írták, ez nem egy olyan játék, amit egyszerű feladatokba való belemerüléssel, odafigyeléssel vagy a képességeid csiszolásával lehet megnyerni, hanem inkább egy „könnyed kalandjáték egy kissé szokatlan rendszerrel”.
A játék bevezetőjét és felhasználói felületét tekintve egyesek azt gondolhatják, hogy ez egy munkaszimulátor, ahol egyik munkát a másik után végzed el, de ha túl nagy reményeket fűzöl hozzá, valószínűleg csalódni fogsz. Ez a játék inkább azoknak szól, akik vizuális történetet szeretnének élvezni, például könyvborítókat és leírásokat nézegetni, vagy a kölcsönzött könyvek alapján elképzelni a felhasználó karakterét.
Maga a történet sci-fi, furcsa tudományos és rejtélyes elemek keveréke, és akik ismerik ezeket a műfajokat, szórakoztatónak találják majd, mivel a bemutatott kütyükkel, a felbukkanó könyvtrendekre való utalásokkal és a párbeszédek minden sorával azon tűnődhetnek, hogy „melyik?”. Egyesek számára a Kakureza Könyvtár története nem kielégítő lehet, mert olyan stílusban van elmesélve, amelyből hiányzik a magyarázat vagy a mélyreható feltárás, de úgy éreztem, hogy nagyszerű egyensúlyt talált, mint egy olyan történet, amely bepillantást enged az emberek és magába a világba egy „könyvtáros” szemszögéből.
Bepillantást nyerhetsz a vásárlóid személyiségébe, abba, hogy milyen lehet az életük, és ez nagyszerű – csak egy bepillantás. Nem tudhatsz meg semmi mélyet senkiről, ahogy kellene. Csak egy könyvtáros vagy, és a játék ezt tökéletesen mutatja. Nem sietesz a feladataid elvégzésével, és bár van néhány megoldandó rejtvény, a nehézségi szint alacsony.
A Kakureza Library játékmenetében a könyvtárosi munka csak egy téma, a játék rendszere és mechanikája pedig egy rejtvényfejtő kaland. A könyveket automatikusan kölcsönözik és visszaadják, a kívánt könyv keresése pedig csak egy történetágként működik. A kölcsönzések és visszaadások részletei fixek, így ez nem egy olyan játék, mint a “Papers, Please”, ahol homályos információk alapján találod meg a felhasználó által kívánt könyvet.
Miközben a könyvtárhasználók homályos kérései alapján keresed a megfelelő könyveket, a játék kulcsfontosságú része a cselekmény megfejtése egy “kölcsönzőpultnál ülő könyvtáros” korlátozott perspektívájából, olyan dolgok vizsgálatával, mint a “milyen emberek mit kölcsönöznek” és a “milyen könyvek állnak rendelkezésre”.
A játékban megjelenő könyveket úgy tervezték, hogy „realisztikus” hangulatot keltsenek (bár nem hasonlíthatók az igazi könyvekhez, amelyekbe sok tervező annyi energiát fektetett), és ha olyan ember vagy, aki szeret könyvesboltokban és könyvtárakban bóklászni, akkor élvezni fogod a címeket, szerzőket és kiadókat.
A Kakureza Könyvtár nagyszerűen teremt hangulatot, és rengeteg információt nyújt, hogy minden „valóságosabbnak” tűnjön: egy másik szobában virágok vannak. 20-án fizetnek. A könyvtárban tilos enni és inni. A szabályok, a helyszín részletei, minden megtalálható. A munkahelyeden azonban csak rá kell kattintanod egy kártyára a beolvasáshoz, rá kell kattintanod a pulton lévő könyvekre tetszőleges sorrendben, és be kell adnod a kártyát.
Ha valaki késve visszaad egy könyvet, nem te veszed észre. A játék jelzi, hogy késett. A játék nem enged semmit sem csinálni anélkül, hogy ne jelentenéd, és bármi, ami nem illik a helyére, *szépen* pirossal van kiemelve. Van egy feladatod – és a játék elvégzi helyetted. Olyan passzívnak érződik. Minden annyira automatizáltnak tűnik. Valaki kártyát akar készíteni? Be kell jelölni a “visszaküldés” opciót? Csak egy kattintás van, és néha olyan érzés, mintha csak egy gombra kattintottál volna a történet folytatásához – persze… nincs igazi történet.
Úgy érzem, a Kakureza Library nem igazán tudja, mi is akar lenni. Kicsit olyan, mint a “Papers, Please”, bár hiányzik belőle az akció lényege, kissé informális a környezet, miközben mégis vannak furcsa rejtélyek, a semmiből felbukkanó elemek, valamilyen bűncselekményre utaló utalások, minden látható ok nélkül.
A felhasználói felületen is lehetne még dolgozni, jó lenne, ha nagyobbá tudnánk tenni a könyveket, amikor a játékosok lapozgatják őket. Nincs opciómenü, a játékot egyáltalán nem lehet teljes képernyősre állítani. Még kalandjátékként sem ismerjük a karaktereket mélységeiben (ahelyett, hogy “sekélyek” lennének), van egyfajta bájuk), szóval nem ajánlanám azoknak, akik sok sűrű szöveget akarnak lenyelni.
Overall
-
Grafika - 7/10
7/10
-
Sztori - 7.5/10
7.5/10
-
Zene - 6.5/10
6.5/10
-
Játékmenet - 7/10
7/10