Játék áttekintése Jack Barau

Képzelj el egy monszunszél által megrázott szigetet, neonfények alatt elveszett csibéket és egy megtört szívű, de bátor öreg rohamosztagos kalózt, aki eltökélt szándéka, hogy megmentse őket. A Jack Barau egy páratlan játék. Felszínes egyszerűsége mögött ez a 2D-s puzzle-platformer egy sokkoló valóságot rejt: egy szeretetteljes tisztelgés a Barau rohamosztagos, egy ritka és veszélyeztetett tengeri madár előtt, amely Réunion szigetének felföldjén őshonos.

A Réunion-sziget alkotói, Rodolphe BAX, Thierry BROCHART és a Pixel Sunset Studio tervezte játékot, amely egyszerre szívből jövő tisztelgés és szívből jövő kiáltás, és egy költői, komikus és egyben nagyon lebilincselő kaland formáját ölti.

A Jack Barau egy réunioni játék, amelyet olyan alkotók vezetnek, akik mélyen törődnek a környezetükkel. Rodolphe Bax és Thierry Brochart nemcsak egy szórakoztató játékot találtak ki gyerekeknek: egy gyökeres, tudatos és szinte cselekvésorientált művet alkottak. A szigeten alapuló Pixel Sunset Studio hitelességgel ruházza fel ezt az élményt, amely minden pillanatban érződik.

A játék nem törekszik túlzottan globális lenni, hanem inkább a részletek felhasználásával éri el az egyetemességet. És ez sikerül is. Mert nagyon jól tudjuk, még anélkül is, hogy valaha is jártunk volna Réunion szigetén, hogy ez a madár létezik, hogy szenved, és hogy nekünk hatalmunkban áll cselekedni – akár szimbolikusan is.

Látszólagos egyszerűségén túl a Jack Barau fantasztikus élményt kínál, amely finoman egyensúlyoz a képesség, a reflexió és az érzelmi kötődés között. Jacket, a viharkakas kalózt alakítod, és a küldetésed látszólag egyszerű: megtalálni a kóbor csibéket, és elvezetni őket az óceánhoz. Minden megtalált csibe egyre növekvő farandolban követ majd – egy olyan törékeny vonalban, amilyen gyorsan mozog.

De az éjszaka tele van veszélyekkel: mesterséges fényekkel, sziklákkal, vadmacskákkal és egerekkel. A játék néha a régi Lemmingekre vagy akár a Snake-re emlékeztet, csak sokkal szelídebben. Folyamatosan gondoskodni kell a csoport biztonságáról, be kell állítani a sebességet, aktiválni kell a kapcsolókat és el kell hárítani a csapdákat, hogy jobban használhasd őket. A feszültség minden egyes kollektív mozdulattal fokozódik, és egy baba elvesztése – akár egy virtuális is – olyan fájdalom, amely ugyanolyan valóságos, mint amennyire váratlan.

Szerintem Jack Barau fő képessége, hogy soha nem nyilvánít véleményt. Minden javaslatként és megtestesülésként jelenik meg. Ez a játék nem statisztikákat és adatokat ad Réunion-sziget biodiverzitásáról: lehetővé teszi, hogy megtapasztald az emberi életek megmentésének félelmét, sürgősségét és szépségét. A játék minden este emlékeztet arra, hogy az utcai lámpák, az utak, a kóbor macskák – mindennapi életünk ezen hétköznapi elemei – csapdák a láthatatlan élet számára.

És talán ez a játék legszebb üzenete: megmentjük, amit ismerünk. És neki köszönhetően megismerhetünk egy madarat, amelyről valószínűleg még soha nem hallottál, kivéve egy természetvédelmi parkban lévő táblán. Jacken, ezen a szerethető és durva öreg kalózon keresztül a játék a saját felelősségünket illusztrálja, anélkül, hogy tanácsot adna nekünk.

A játék színes, könnyed hangvétele egyensúlyban tartja komoly témáját. A rajzfilmszerűen stilizált 2D-s grafika azonnali vizuális melegséget kölcsönöz a játéknak. A csibék imádnivalóak, Jack egyszerre vicces és melankolikus, a környezet pedig vibráló tájakat kínál: strandok, dombok, sziklák, veszélyes utak… Egy stilizált, mégis hihető világ, amelynek színei egyszerre idézik fel a nappal melegét és az éjszaka szorongását.

Az animációk kidolgozottak, anélkül, hogy hivalkodóak lennének, a filmzene pedig teljes mértékben támogatja a játék érzelmeit: szükség esetén könnyed, túlzás nélkül szorongás, gyakran megható. A csibék hangjai, a remény apró csiripelései végső soron megdobogtatják a szíveket.

Összességében a Jack Barau egy a saját területén gyökerező játék. Egy nagyon jó rajzfilm, amely nagyon jól rávilágít Réunion szigetének egyik környezeti problémájára, nevezetesen a sirályok nagyarányú pusztulására. Nagyon gyönyörű táj, hihetetlenül gördülékeny és kissé gyerekes játékmenet, amely nagyon jól működik, ideális szóló vagy családi játékhoz. A játék teljes mértékben adaptálva van a Nintendo Switch kontrollerrel való játékhoz.

Valójában a Jack Barau egyike azoknak a játékoknak, amelyekhez nincs szükség több ezer órányi tartalomra vagy feltűnő speciális effektekre: üzenete, gyengédsége és őszintesége elég ahhoz, hogy felejthetetlenné tegye. Egy esőmadár törékeny repülésén keresztül emlékeztet minket az apró dolgok szépségére és a megőrzésük szükségességére. És ha csak egy ok kellett volna ahhoz, hogy ezt a játékot játsszad, az ez volt: mert megható mosollyal… és egy újabb kismadárral a szívedben fogsz kijönni ebből a kalandból.