Játék áttekintése Broken Sword – Shadow of the Templars: Reforged

A Broken Sword – Shadow of the Templars: Reforged minden idők egyik legjobb point-and-click kalandját kínálja, és ez a legjobb módja annak, hogy egy 1996-os játékot átéljünk a modern Nintendo Switchen. Először gyerekként játszottam a Shadow of the Templars-szal 1996-ban, és azonnal beleszerettem a hangulatába, a humorába és a rejtélyébe. Míg a 2009-es rendezői változat vegyes kritikákat kapott a rajongóktól, én személy szerint élveztem az új átvezető jeleneteket, bár ideális lett volna megtartani az eredetieket.

Most pedig itt a Broken Sword: The Shadow of the Templars – Reforged, amely 4K felújított látványvilággal és továbbfejlesztett hangzással rendelkezik. Hogy teljesen világosak legyünk, ez a játék messze a legjobban kinéző és hangzó játék valaha. A mindig is nagyszerű látványvilág most hihetetlen részletességgel rendelkezik. Míg az eredeti játékban voltak kínos arckifejezések vagy testbeszéd, ez a remake briliánsan orvosolja ezeket.

Ha nem ismered a Broken Sword sorozatot, akkor a Revolution Software által fejlesztett játéksorozat George Stobbart és Nico Collard kalandjai körül forog, akik önkéntelenül is folyamatosan bizonyos tárgyak és titkos társaságok felkutatásában vesznek részt.

Ezek a történetek nagyon hasonlítanak az egyszerű Indiana Jones kalandtörténetekhez, amelyek gyakran széthullanak, ha megpróbáljuk részletesen elemezni őket, de továbbra is izgalmas utazást jelentenek, ha hagyjuk, hogy szórakoztassanak. A sorozat első címe különösen az elsők között hozta be a templomos lovagok kultuszát a populáris kultúrába, évekkel A Da Vinci-kód és az Assassin’s Creed előtt. Ebben a tekintetben a játék kedvenc aspektusa az írásmódja. A játék végig vicces, a párbeszédek jól kidolgozottak, és mindenképpen beszéltem minden szereplővel az egyes tárgyakról, hogy meghallgassam a szarkasztikus válaszaikat.

A stúdió ugyanilyen hihetetlen előző címéhez, a Beneath a Steel Sky-hoz hasonlóan a Broken Sword is inkább a játékosoknak megoldandó „problémák” köré épül, mintsem a „rejtvények” köré. És emiatt a megtanulandó nyomok nagy részét párbeszédek útján kapjuk meg, nem pedig tárgyak egymásra helyezésével.

Ez egy nagyon karakterközpontú játék, amely megpróbál úgy tűnni, mint egy rejtett összeesküvés alapos kivizsgálása, így gyakran homályos nyomokat követünk, amelyek meglepő felfedezésekhez vezetnek, ahelyett, hogy egy lineáris, kiszámítható történetet követnénk. És bár a játék a második felében kicsit küzd, egyre több erőltetett és túlságosan abszurd problémával, nagyrészt szórakoztató és intuitív marad.

Azt hiszem, a legnagyobb elismerés, amit ennek a játéknak adhatok, az az, hogy nemcsak nagyszerűen néz ki, hanem pontosan olyan, amilyennek emlékszem rá. Imádom, hogy váltani lehet az új és a régi grafika között, és ez önmagában is mutatja, milyen nagyszerű munkát végeztek a játék modern hardverre való frissítésében anélkül, hogy elveszítették volna az eredeti lényegét és hangulatát.

Dizájn szempontjából a Broken Sword – Shadow of the Templars: Reforged korához képest zseniálisnak tűnik. Néhány rejtvény kissé homályos (szerintem), de a műfaj néhány kortársához képest a legtöbb jól megtervezett. Ez a verzió nagyszerű tipprendszert, valamint olyan opciókat és beállításokat is tartalmaz, amelyek számos modern életminőséget javító fejlesztést adnak hozzá, amelyek a játékot könnyebben hozzáférhetővé teszik, ha használni szeretnéd őket. Csak egy apró problémám van a felújított verzióval – az eredeti túl jó volt. Legalábbis a rendezői változatban az eredeti még mindig nagyszerű játék, még akkor is, ha a grafikát akkoriban 640×480-as felbontásra készítették.

A lényeg az, hogy a Reforged új verziója egy fantasztikus játék, és erősen ajánlott, ha egy igazán jó point-and-click kalandra vágysz – de ha már játszottál az eredetivel, akkor az új funkciók (érthető módon) korlátozottak, egyszerűen csak újrajátszod a zseniális első részt, félsz a bohóc karaktertől és beleszeretsz Nicóba – akárcsak 1996-ban.