in

Játék áttekintése Aztecs: The Last Sun

Az Aztecs: The Last Sun egy túlélő- és városépítő játék, amely az azték kultúrán alapul; szinte egy Frostpunkhoz hasonlítható – a 4X stratégiai játékok diplomáciai és közvetlen harcrendszere nélkül a térkép felfedezése egyszerűen az erőforrás-gyűjtés utolsó szakasza. Sűrű forgatókönyv-eseményekkel találkozhatsz, amelyek összetett erőforrás-gazdálkodást, vérkészleteket és egyéb alapvető túlélési elemeket igényelnek, miközben egyre növekvő külső fenyegetésekkel kell szembenézned. A játék jelenleg korai hozzáférésben van a Steamen, mégis úgy tűnik, mintha egy teljes játék lenne, és nem találtam benne semmilyen nagyobb problémát vagy komoly hibát.

Ez a kis, csiszolatlan gyöngyszem valóban megragadja a városépítő/túlélő hangulatot az unalmas, túlzásba vitt poszt-apokaliptikus csavarok nélkül. A játékban a Tlatoani, az azték törzs vezetőjeként játszol. Az eredetileg Corohuacan ősi városában élő azték törzset egy házassági szövetség után könyörtelenül megtámadja a Luna törzs. Shaolan üldözte őket. Átveszed az irányítást egy törzs felett, amely nagy szükségben van az újjáépítésre, és a Nagy Templommal kezdve újjáépíted a létesítményeket, erőforrásokat fejlesztesz, és menekülteket fogadsz be a törzs megerősítése érdekében.

Az Aztecs: The Last Sun kaland módban játszik, és eddig nagyon élveztem. A játék úgy ötvözi a történetet és a túlélést, ahogyan a legtöbb felülnézetes városépítő nem. A játékmenet alapja a legendás Tenochtitlan városának építése és bővítése. A város, amely egy tó közepén lévő szigeten alakult ki, fokozatosan a Mexikói-völgy ragyogó pontjává nőtte ki magát csatornák, hidak és kereskedelmi útvonalak hálózatán keresztül.

Ebben a játékban minden épület működéséhez útkapcsolatokra van szükség. A legfontosabb különbség, hogy minden épülethez munkásokat kell rendelni, és a raktárak körüli logisztikai láncoknak (más néven Szükséged van szállító személyzetre) kell biztosítaniuk az erőforrások elérhetőségét. Ahhoz, hogy a városok virágozzanak, és az emberek keményebben dolgozzanak, az élelmiszernek, a víznek és az orvosi szolgáltatásoknak könnyen elérhetőnek kell lenniük!

A játékban a házakat víz közelében kell építeni, ezért a “csatornaásás” rendszert fogjuk használni, amely megváltoztatja a terepet! Ez a rendszer közvetlenül az épületekhez irányítja a vizet, és lehetővé teszi települések építését a víz köré. A hidak automatikusan csatlakoznak az előre megtervezett utakkal átfedésben lévő területekhez!

A bizalmi rendszer legjobb esetben is brutális. Ha az embereid elveszítik a bizalmukat benned, a játéknak vége. Ezt a nehezebb úton tanultam meg, miután elvesztettem az első két kört, mivel a falusiaim teljesen kiábrándultak belőlem. De furcsa módon ez arra késztetett, hogy újra kezdjem és jobban teljesítsek. Sokféle választási lehetőség van a vezetésben. Te döntöd el, hogy az emberek dolgoznak-e éjszaka. Milyen gyakran esznek, és mikor fejlesztik a házaikat? Minden döntésnek ára van – és ez az állandó egyensúly a túlélés és a bizalom között igazán kielégítővé teszi a játékmenetet.

Az Aztecs: The Last Sun sok mindent teljesített, amit egy városépítő játéktól elvártam: nincs unalom, mindig történik valami, a történet jó és sok egyensúlyt igényel a választásokban, valamint egy érdekes aspektust: nincs éjszakai szünet, és aktívan kell bekapcsolódni a képernyőn megjelenő célok kereséséhez – eleinte nem voltam elégedett ezzel, mert meglehetősen alkalmi játékos vagyok, de aztán rájöttem, hogy bevonhatom és kihívhatom a játékost, miközben egyébként gyorsan haladnék előre az éjszaka folyamán. Kevés az erőforrás, és egyensúlyban kell tartani őket, hogy versenyezzenek az igényekkel. Minden erőforrásnak megvan a célja – soha nem érzed úgy, hogy túl sok lenne bármiből. A költségek, például az építés és az erőforrás-termelés közötti egyensúly meglehetősen pontos.

Vizuálisan a játék épületmodelljei meglehetősen lenyűgözőek, hűen másolják az azték civilizáció építészeti stílusát, vizuálisan vonzó élményt nyújtva a játékosoknak. Később, ahogy hatalmas templomokat és csodálatos akadémiákat építesz, a városod építése során érzett teljesítményérzet még nagyobb. A játék hangulata fantasztikus, ahogy korábban említettem, de ami igazán kiemeli, az a filmzene, ami tökéletesen illik a hangulathoz.

Összességében az Aztecs: The Last Sun egy igazán ígéretes városépítős játék egyedi mechanikával – csak egy kis finomhangolásra van szükség az irányításon és a játékmeneten, hogy gördülékenyebb legyen. Az erőforrásláncok és a földgazdálkodás nagyszerűen néz ki, a vérzónák rendszere pedig szépen feszessé teszi az éjszakai ciklust. A növekedés és az áldozathozatal közötti egyensúly megtalálása érdekessé teszi a játékmenetet.

Ennek ellenére az épületek és utak elhelyezése néha kissé nehézkes lehet, a kamera pedig mindig… Nem működik együtt, ahogy a városod növekszik. Szórakoztató beállítani a gyártást, de később több automatizálásra lenne szükség a mikromenedzselés csökkentése érdekében. Az éjszakai fenyegetések érdekes ötlet, de a játék tempója néha úgy tűnik, mintha túl gyorsan ugrana a kényelmesből a kimerítőbe.

Egyelőre azt hiszem, tényleg ajánlani tudom – a játék izgalmas, mindig van valami tennivaló, és soha nincs unalmas pillanat. A hangulat magával ragadó, és a közép-amerikai hangulat igazán megkülönbözteti az egész műfajt. És számomra személy szerint az, hogy a városépítési részhez mély történetet adunk, plusz pont, irányt és értelmet ad a fejlődésének, nagy potenciál van benne. Remélem, hogy továbbra is ilyen jó lesz, de egyelőre ajánlom.
Overall
7/10
7/10
  • Grafika - 7/10
    7/10
  • Sztori - 7/10
    7/10
  • Zene - 7.5/10
    7.5/10
  • Játékmenet - 6.5/10
    6.5/10

Játék áttekintése Labyrinthine – Console Edition

Játék áttekintése Build a Bridge!