Az Absolum tökéletes példa arra, hogyan lehet egy sikeres formulát továbbfejleszteni. A Dotemu és a Guardcrush fejlesztők ismét megcsinálták, és a Supamonks kivételes művészeti és animációs csapatának, valamint legendás zeneszerzők fantasztikus csoportjának segítségével megalkották a piacon kapható egyik legjobb verőjátékot. Az Absolum a Dotemu első eredeti szellemi tulajdona, mivel kizárólag licencelt játékokat készítettek. Ez lehetővé tette számukra, hogy teljesen szabadjára engedjék kreativitásukat, és megalkossák saját világukat a saját történetükkel és karaktereikkel.
Az Absolumról a legjobb leírás, amit adhatok, az a Guardian Heroes, a Capcom Dungeons & Dragons: Chronicles of Mystara, a Golden Axe és a Dragon’s Crown játékok keveréke, mindezt egy roguelite rendszerrel kombinálva, amely magas újrajátszhatósági értéket teremt.
A Talamh világában játszódó játék története szerint meg kell hiúsítanod Azra Napkirály zsarnoki uralkodását. Először két harcost kell választanod, majd találkoznod Talamh kitaszított hőseivel, akiknek mindegyikének megvan a saját egyedi harcstílusa. Ennek a narratívának a nagy részét a játék során rövid párbeszédek és érdekes pontok diktálják, és természetesen finoman alkalmazzák, mivel egy akciójátékban a harc áll minden tevékenység középpontjában.
Nagyon értékelem a történet dinamikáját az NPC-kkel való interakció során, ami új küldetések megnyílásához vezet ismerős területeken. Érdekes módon, ha bizonyos eseményeket teljesítesz, mielőtt elérnél egy adott NPC-t, akkor elismerik a korábbi cselekedeteidet, amit nagyon értékesnek tartok.
Az Absolum játékmenetében megtapasztalod a halált – nem annyira, hogy frusztráljon, de annyira, hogy motiváljon a kitérés, a harc, a hárítás és természetesen a küzdelem képességeinek fejlesztésére. Azonban egy olyan aspektus, amit hiányolok, az a korlátozás, hogy csomópontonként csak egy képességet lehet választani. A csomópontonkénti két képesség engedélyezése jelentősen gazdagítja az elérhető kombinációk választékát.
A harc “gazdag” és a verekedős játékokban gyökerezik, lehetővé téve, hogy sokat kifejezd magad. Kombinációs útvonalak bőven vannak, föld feletti ugrálások, üldözések és falugrások. Ahogy az várható volt, mivel ugyanazok a fejlesztők, mint a Streets of Rage 4-et. Bár nincs blokkoló gomb, kitérhetünk, kikerülhetünk és ellentámadásokat is indíthatunk, ami rengeteg védekezési lehetőséget biztosít a játékosnak, amelyek a játékmenetbeli tudást jutalmazzák. A mozgás ebben a játékban nagyszerű érzést kelt, nagy mozgási szabadsággal.
A játék roguelite progressziós ciklusa zseniálisan működik. Minden menet frissnek érződik az új eseményeknek, az elágazó ösvényeknek és a karakter interakcióknak köszönhetően, amelyek lassan kibővítik Talamh világát. Ez egy egyértelműen Hádész ihlette tervezési filozófia, de egy verekedős játék lencséjén keresztül újraértelmezve, és működik. Rengeteg különböző útvonal közül lehet választani, és különböző kimeneteleket lehet felfedezni a játék során. Egyes dolgok folyamatosan változnak a körök között. Miután befejezted a játékot, van egy meggyőző okod arra, hogy folytasd a játékot. Mivel a játékmenetben állandó, jelentős változások és cselekményfordulatok vannak, hogy fenntartsák a kíváncsiságodat és az érdeklődésedet.
A játékban van egy többjátékos mód is, amely figyelembe veszi mindkét játékos online kooperatív történetfejlődését, ami nagyszerű az egyéni karakterfejlődés szempontjából. Mivel az Absolum „rekurzív rácskóddal” rendelkezik, nem pedig „késleltetésalapú rácskóddal”, még saját rekurzív képkockák beállítását is lehetővé teszi. Ez figyelemre méltó, mivel a visszatekerés általában csak a hagyományos modern verekedős játékokban található meg. Küzd a bemeneti késleltetés és a folyékonyság hiánya ellen. Például: a Street Fighter 6, amely visszatekerhető hálózati kóddal rendelkezik, széles körben dicsérték az online élményéért. Az, hogy az Absolum jó visszatekerhető hálózati kóddal rendelkezik, felülmúlja a várakozásokat.
Az Absolum egyik erőssége minden bizonnyal a lenyűgöző, kézzel rajzolt grafikája és animációja, amely lenyűgöző esztétikát teremt. Vizuálisan a játék az elejétől a végéig gyönyörű, jellegzetes és merész rajzfilmstílussal, és Nintendo Switchen állandó 60 fps-sel fut. A fejlesztők egy interjúban elmondták, hogy a játék grafikáját közvetlenül Mike Mignola (Hellboy) és különféle francia képregények ihlették. Erős filmzenével is rendelkezik, amely nagyfokú elmerülést biztosít. Ezen tehetségek között van Samantha Béart, akit leginkább a Baldur’s Gate 3-ban Karlach hangjának megszólaltatásáról ismerünk.
A Streets of Rage 4-hez hasonlóan a játék filmzenéjében is szerepel egy fő zeneszerző és vendégzeneszerzők: Gareth Coker, egy brit zenész, akit leginkább az Ori and the Blind Forest (és annak folytatása) című munkásságáról ismerünk, szerezte az eredeti zenét. Mick Gordon, egy ausztrál zenész, akit leginkább a 2016-os Doom (és folytatásai), valamint a 2013-as Killer Instinct című filmekből ismerünk. Yuka Kitamura, egy japán zenész, akit leginkább a Dark Souls összes játékának, a Bloodborne-nak, a Sekiro-nak és az Elden Ringnek a zeneszerzőjéről ismerünk. Motoi Sakuraba, egy japán zenész, akit leginkább a Tales Of sorozat és a Star Ocean zeneszerzőjéről ismerünk.
Overall
-
Grafika - 9/10
9/10
-
Sztori - 9/10
9/10
-
Zene - 9.5/10
9.5/10
-
Játékmenet - 8.5/10
8.5/10